Angol verzió
Volunteering in an ecovillage
Hi, my name is Virág and I’ve volunteered for 11 months in the Czech Republic. I got to know about this opportunity that the EU has in 2021 when I took part in a team volunteering project in Hungary. And since then I knew I wanted to go for a long term project. So when I finished University I immediately started looking for projects and I found this one. I was searching through the European Solidarity Corps website and I was specifically searching for a project in the topic of sustainability and nature, best would be an ecovillage. And then I’ve finally found Vrásko.
After finishing my volunteering I was planning to be an advocate for the ESC opportunities in Hungary but it happened to me that I liked the place so much that I just stayed after my project ended. So the only way for me to do it is to write this “report”, the essence of my experience. I really want to focus on what volunteering in a foreign country gave me, but it will be heavily impacted by the nature of the project itself.
I’ll introduce you to my project a bit, because the concept of an ecovillage can be foreign. So I live in a farmhouse with four other people plus three around the house living in caravans. The other part of the community, six people live in another house five minutes walk from us on the other part of the village. A big field and a garden is part of the property. This property is rented by the community, from the owner, who was previously involved, but since then she distanced herself a bit. Everyone has their job, some more conventional, some more alternative. The community meets once or twice a month to discuss practical topics and to connect on emotional levels so the relationship between people can flourish and solving problems is easier.
My job was to take care of the house, the garden, the incoming orders of food, production of food and also to learn some crafts. Yes you heard it well, part of my volunteering was to attend workshops and learn skills just for the sake of learning, of course some of them I used later on in my volunteering, but I had this educational block in my weekly schedule. I also had a block dedicated for personal development and reflection on the previous week. I might be just very lucky, because not all projects have this much time dedicated just for the volunteers benefit, but I believe it contributes to overall wellbeing, which at the end makes the quality of working hours very high. I wasn't the only volunteer I always had a partner that I shared all the tasks and a room with.
So why was it so beneficial for me to volunteer here? First of all I learned many practical things: how to make carpet, kombucha, soap, felted shoes, ferments, gardening, shamanic drum, spoons, i also learned about raw foods, fasting, earthship houses, human design and gene keys, singing and just so many other things i probably can't list all. Another benefit was to live with all these people around me who are living the kind of life I dreamed about and who are actively developing themselves and want to find an alternative way of life that is not harmful to the environment. So just by observing them, spending time with them I saw many great examples and a much greater spectrum of opportunities in life than what was presented to me by living in Budapest for 22 years. Here people have different values, they want to live a peaceful life, where they have enough time to be with themselves and each other, and just do what they wish to do. Their main motivation is not money but fulfillment in life.
I learned to slow down and to release stress about my future. I managed to shift my perspective and actually started living for Myself and not for others. I'm starting to believe with my heart that my value is not based on my performance, that I'm acceptable just the way I am. I also saw many examples of sharing emotions with each other, honestly and vulnerably. And people loving and accepting each other. Also I saw conflicts and nothing is ever really perfect; most things don't start in time, there are many disagreements, but to me it's very close to perfection.
Long term volunteering is a great opportunity, but I believe it's a huge commitment, so I wouldn't go into it without having a sense of what I'd like to do. On my on-arrival and midterm training I could talk with other volunteers and see their journey. Most of them just finished high school and as part of a gap year jumped into volunteering, many of them were either not satisfied with their task or the organization and just used their free time to travel around. So if you already know what you are interested in, then go for it, but if not, wait a bit, have some other experiences, try out team volunteering, go for an Erasmus+ training course, explore what are your topics, what draws your attention.
I’m super grateful for what I could learn and experience and I wish that others will find similarly amazing projects!
Magyar verzió
Önkénteskedés egy ökofaluban
Sziasztok, a nevem Virág, és 11 hónapot dolgoztam önkéntesként Csehországban. Erről az EU-s lehetőségről 2021-ben értesültem, amikor részt vettem egy magyarországi csapatos önkéntes (team volunteering) projektben. Azóta tudtam, hogy szeretnék egy hosszú távú projektben(long term volunteering) részt venni. Így amikor befejeztem az egyetemet, azonnal elkezdtem projekteket keresni. Figyeltem az Európai Szolidaritási Testület weboldalát és fenntarthatóság és természetes életmód témájában szerettem volna projektet találni, legjobb esetben egy ökofaluban és akkor végre megtaláltam Vráskót.
Az önkénteskedésem befejezése után azt terveztem, hogy a magyarországon szeretném az ESC-t népszerűsíteni, de úgy történt, hogy annyira megtetszett a hely, hogy a projektem befejeztével itt maradtam. Ezért írom most ezt a beszámolót, mert továbbra is szeretnék hozzájárulni az ESC elterjedéséhez. Ebben az írásban arra szeretnék fókuszáni, hogy mit adott nekem a külföldi országban végzett önkéntesség, de ezt nagymértékben fogja befolyásolja a projektnek a természete.
Szóval a projektem egy ökofaluban zajlott, leírom, hogy hogy is nézett ez ki, mert sokaknak idegen lehet ez az életmód. Tehát egy parasztházban élek négy másik emberrel, plusz hárman a ház körül lakókocsikban(ezeket a lakókocsikat nem utazásra tervezték, hanem egyhelybeni használatra, ugyan van kerekük, de csak ritkán vannak transzportálva). A közösség másik része egy másik házban lakik, tőlünk öt perc sétára a falu másik részén. Az ingatlanhoz tartozik egy nagy mező és egy kert is, amit permakultúrás technikával művelünk. Ezt az ingatlant bérli a közösség egy tulajdonostól, aki korábban a közösség tagja volt, de azóta egy kicsit elhatárolódott. Mindenkinek megvan a maga munkája, kinek hagyományosabb, kinek alternatívabb. A közösség havonta kétszer találkozik gyakorlati témák megbeszélése céljából és hogy érzelmi síkon is kapcsolódjanak egymáshoz, mert ugyan egy helyen élnek, de mindenkinek megvan a maga élete a saját belső problémái és nincs mindig idő mindenkinek az életével lépést tartani. Ennek köszönhetően tud a közösség egészséges maradni.
A munkám az volt, hogy gondoskodjam a házról, a kertről, a beérkező élelmiszerek tárolásáról és feldolgozásáról, valamint néhány praktikus és kreatív technikát tanuljak. Igen, jól hallottad, az önkéntességem része volt, hogy workshopokra járjak és készségeket tanuljak csupán a saját hasznomra, ez az oktatási blokk benne volt a heti programomban. Egy másik hasonló blokk a személyes fejlődésemre fókuszált és az előző hétre való reflektálásra. Lehet, hogy nagyon szerencsés vagyok, mert nem minden projektben szánnak ennyi időt csak az önkéntesek jólétére, de úgy gondolom, hogy ez nagyban hozzájárul a projekt pozitív kimeneteléhez és a munkaórák minőségét is emeli. Nem én voltam az egyetlen önkéntes, mindig volt egy társam, akivel megosztottam a feladatokat és egy szobában laktunk.
Tehát mit kaptam az önkénteskedéstől? Először is rengeteg gyakorlati tudást, megtanultam szőnyeget szőni, kombuchát készíteni, szappant csinálni, cipőt nemezelni, fermentálni, a permakultúrás kertészkedés alapjait, sámándobot készíteni, fát faragni. Ezen kívül tanultam a nyers ételekről, a böjtről, a Earthship házakról, az Human Desingnról és a Génkulcsokról, az éneklésről és zenéről, és még rengeteg más dologról. A önkéntességem praktikai oldalán kívül a legnagyobb tanulási lehetőség az volt, hogy együtt élhetek ezekkel az emberekkel, akik olyan úgy élnek, amiről én is álmodtam és akik aktívan fejlesztik magukat, és szeretnének alternatív, a környezetre nem ártalmas életmódot élni. Pusztán a velük való életnek köszönhetően és velük töltött idő által is sokat tanultam. Az ő példájukon keresztül megláttam az életben rejlő lehetőségek szélesebb tárházát, mint amit a 22 évnyi budapesti lét tárt elém. Itt az embereknek más az értékrendje, békés életet akarnak élni, ahol van elég idejük önmagukkal és egymással lenni, és azt tenni, amit szeretnének. Fő motivációjuk nem a pénz, hanem az életben való kiteljesedés.
Megtanultam lassítani és feloldani a jövőmmel kapcsolatos stresszt. Sikerült megváltoztatnom a nézőpontomat, és valójában magamért kezdtem el élni, nem másokért. Dolgoztam a teljesítményen alapuló értékrendszer feladásán is és talán már kezdem látni, hogy úgy vagyok jó, ahogy vagyok. Sok példát láttam arra is, hogy mások érzelmeket osszanak meg egymással, őszintén és kiszolgáltatottan. Embereket láttam, akik szeretik és elfogadják egymást. Láttam konfliktusokat is, és persze soha semmi sem tökéletes. De az emberek itt sokkal inkább figyelemmel vannak egymásra, sokkal nyugodtabbak, sokkal földelttebbek. Az én életritmuson is lelassult és hozzáidomult a körülöttemlévőkhöz. Elkezdtem az életem részévé tenni az érzelmekről való nyílt kommunikációt, ami eleinte nagyon nehezen ment.
A hosszú távú önkéntesség nagyszerű lehetőség, de úgy gondolom, hogy ez egy hatalmas elkötelezettség, és nem mennék bele anélkül, hogy nem tudnám, mit szeretnék csinálni. Az önkénteskedésem része volt két tréningen rész venni, amik során beszélgethettem más önkéntesekkel és hallhattam az ő tapasztalataikat. A legtöbben most fejezték be a gimnáziumot, és az egyetem megkezdése előtt rögtön egy évnyi elköteleződésbe, az önkéntességbe ugrottak. Sokan vagy nem voltak megelégedve a feladatukkal vagy a szervezettel, szabadidejüket csak az utazásra fordították. Szóval, aki tudja, hogy mi érdekli azoknak továbbra is ajánlom, de aki nem inkább várjon egy kicsit, szerezzen más tapasztalatokat, például bármilyen más rövidebb távú önkéntességet vagy egy Erasmus+ képzést, ezek mind lehetéséget adnak saját témáink felfedezésére és hogy megláthassuk, mi vonzza a figyemünket.
Nagyon hálás vagyok mindazért, amit tanultam és tapasztalhattam és remélem mások is találnak hasonlóan csodálatos projekteket!